A világ már tudja, hogy a milliárdos feltaláló Tony Stark maga a páncélruhás szuperhős, a Vasember. A kormány, a sajtó és a nyilvánosság egy emberként szorongatja őt, hogy ossza meg szupertechnológiáját a hadsereggel, de Tony nem akarja közkinccsé tenni a Vasember páncél titkait, mert attól tart, hogy az információ rossz kezekbe kerül. Pepper Pottsszal és James "Rhodey" Rhodesszal az oldalán Tony új szövetségeket köt, és új, hatalmas erőkkel száll szembe.
 

Végre sikerült megnéznem a várva várt folytatást, és megkell, hogy mondjam kicsit csalódott vagyok. Az első részt moziba láttam annak idején, és egyáltalán nem tetszett. Aztán amikor kijött DVD-n újranéztem és azóta az egyik kedvenc Marvel filmemmé avanzsálódott. Szórakoztató, látványos, laza blockbuster a Vasember, és ezek a jelzők a második részre is igazak, de sajnos egy hangyányival gyengébbre sikerült. Pedig megvolt minden ahhoz, hogy túllépjen az első részen. Az első nagy probléma, hogy a főellenség nem kapott megfelelő teret a kibontakozásra, ahogy War Machine se kapott akkora szerepet, mint vártam (az első résszel ellentétben azért itt jóval sűrűbben feltűnik) azt hittem elejétől a végéig eggyütt fognak zúzni hatalmasakat Vasemberrel, de ez nem így lett végül. Aztán a másik dolog ami nem tetszett, hogy a film egyik fő vonala (megint) Tony szíve, szívbetegsége volt. Ugye az első rész is részben erről szólt, most a második is... remélem a harmadikba ezt hanyagolni fogják. Robert Downey Jr. megint hatalmasat alakított (a születésnapi partyn amit előadott azon majdnem besírtam), és megint elvitte a hátán a filmet azért. Sam Rockwell is jó volt, ahogy Mickey Rourke is (kár, hogy keveset szerepelt). A Vasember 2 szerencsére a jól sikerült képregényadaptációk soráb tartozik, de az első nekem jobban tetszett. 85%.

Doctor Parnassus sok-sok évvel ezelött fogdást kötött az ördöggel. Doctor Parnassus örök élet kapott az tőle, de ezért cserébe az elviszi a lányát a pokolba, amint betöltötte a 16-ik életévét. Egy rejtélyes idegen, Tony talán megmentheti a lányt az ördögtől.

Az utolsó film amit Terry Gilliamtől láttam az a 2005-ös Grimm volt, és megkell hogy mondjam nagyon nem tetszett. Most több, mint négy évvel a Grimm és a Tideland után a rendező előrukkolt a nagyszerű Doctor Parnassussal. Elöször is nagy meglepetés volt számomra ez a film. Mielött megnéztem volna azt hittem, hogy az egész film egy képzeletbeli világban fog játszódni, de ez nem így van, a film kb. fele játszódik a képzeletben és fele a jelenben egy valós helyszínen. A fő ok ami miatt megnéztem a filmet, az Heath Ledger volt, akinek ez volt az utolsó filmje, amit sajnos már nem tudott teljes egészében befejezni. Heath tragikus halála után szerepét, Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell kapta meg. Heath Ledger alakítja a Tony-t a mi világunkba. A három másik színész pedig a Képzelet Birodalmában lévő Tony-t játszák el.

Akkor egy kicsit a szereplők eloszlásáról. Heath Ledger körübelül a film felében látható, aminek én nagyon örültem. Johnny Depp kapta a legrövidebb szerepet, ő kb. 5-6 percig látható a vásznon. Jude Law kb. 10-15 percig, míg Colin Farrell 20-25 percig láthatóak. Mind a négy színész nagyon jól játszotta Tony szerepét, és szereplők hasonlósága tényleg megdöbbentő volt. A film női főszereplője az elbűvölően szép Lily Cole is meglepően jól játszott. A film látványvilága és díszlete is kifogástalan volt. A film egyetlen hibája hogy néhol elég kesze kusza a történet, főleg a végén. Ezért az javaslom mindenki figyeljen nagyon oda, hogy mi történik a vásznon, de lehet hogy még így se fogja teljesen érteni a dolgokat. Ettől eltekintve a Doctor Parnassusnak jár egy 85%.

Íme a már előbb említett film. A Zombieland után muszály volt újranéznem ezt a már-már horror-vígjáték klasszikusnak számító filmet. Jó pár éve nem láttam már és kicsit megfakultak az emlékeim a filmről, de az újranézés után rájöttem, hogy a Haláli Hullák Hajnala egy kurva jó horror paródia, és tényleg klasszikus. Simon Pegg hozza a szokásos balfék szerepet, Nick Frost pedig az igen bunkó, de szerethető barátját alakítja zseniálisan. A Zombielanddel ellentétben itt szerencsére sokkal több zombi bukkan fel és ezzel egyenesen arányosan sokkal több zombinak verik, vagy kövik szét a fejét. A két film mondanivalója azonban teljesen megegyezik: Az emberek már a valódi zombik megjelenése előtt is úgy éltek mint valami zombi. 85%.

Az elsőfilmes Ruben Fleischer nem titkolt célja volt, hogy méltó vetélytársat készítsen, a 2004-es Haláli Hullák Hajnalának. A Zombieland inkább vicces road movie, mint horrorfilm. A zombikat kicsit háttérbe szorították és inkább az emberi kapcsolatok alakulását helyezték előtérbe, de ez ne riasszon meg senkit, mert mindezt ugy teszik, hogy mi nézők halálra röhögjük magunkat. Woody Harrelson fergeteges a magányos farkas, zombigyilkos Tallahassee szerepében. Nem túlzás azt állítani, hogy Harrelson viszi el a hátán a filmet, a legtöbb humoros jelenet és/vagy beszólás ugyanis hozzá fűződik. De film egyik, hanem legviccesebb jelenete azonban Bill Murray  nevéhez kapcsolódik, aki saját magát játsza a filmben, mindössze 6 röpke percig. A filmvégi zombi irtás lehett volna egy kicsit ötletesebb és durvább, de ezt leszámítva egy tökéletes vicces, zombis road movie-t kapunk. 85%.

George Simmons, Stand-up komikusból lett milliomos filmsztár, aki a való életben és színpadon vicces, viszont a filmjeiben nem. Egy nap az orvosa közli vele, hogy rákos és hogy nagy esély meg fog halni. George ahelyett, hogy magába roskadna, inkább újra beleveti magát a Stand-up comedy műfajába. Egyik fellépése során megismerkedik Ira-val és megkéri, hogy írjon neki poénokat a showjához. George a turnézás mellett újra találkozik rég nem látott szüleivel és egykori nagy szerelmével, akibe újra beleszeret.

Ilyen lenne az amerikai Stand-up comedy műfaj? Apatow szerint igen, ami egy kicsit azért elkeserít. Az egész film két vicc kategóriára épült: faszos viccek és zsidós viccek. Ezzel semmi baj nem lenne, ha a film több mint 130 percében másfajta vicceket is kapnánk. Voltak benne olyan poénok, amin tényleg sírva röhögtem, de a többségük nem ilyen volt és sajnos nem csak azért, mert a film kissé drámaibb volt, hanem mert egyszerűen nem voltak annyira viccesek. A film megtekintése előtt féltem, hogy Judd Apatow hogy fogja megoldani a drámaibb részeket. Szerencsére sikerült neki, a film egyszerre megható és könnyfakasztóan vicces is tud lenni, Adam Sandler pedig megint nagyon jót alakított. Valahogy azt veszem észre, hogy ahogy öregszik annál jobb színész lesz és egyre jobb szerepeket játszik, habár azért néha még becsúszik egy-egy Zohan féle ökörködés. Eric Bana is remek a seggfej Ausztrál szerepében, őt is egyre inkább bírom. Apatow harmadik rendezése egyben legkomolyabb munkája is, ami bőven jobb A 40 Éves Szűznél, de kicsit "rosszabb" a Felkoppintvánál. A Ki Nevet a Végén egy remek dramedy a barátságról és az újrakezdésről. A 134 perces játékidő pedig ne rettentsen el senkit, mert megéri megnézni. 85%.

Peter Klaven épp házasodni készül. Az esküvő szervezése közben leendő felesége Zooey rávilágít egy égető probrémára, arra hogy Petenek nincs egy igazi jóbarátja sem. Peter-t ez eleinte nem zavarja, de később kínossá válik számára. Ezért elszántan keresni kezdi, leendő legjobb barátját. Peter barát kereső akciói, egytől-egyig kudarcba fulladtak, és amikor Peter már feladná felbukkan a szinen a kissé különc Sydney Fife.

A Spancserek egy kurva jól sikerült vígjáték! Az alap ötlet zseniális, egy felnőtt férfi aki legjobb barátot keres, kb olyan módszerekkel mintha csajt aarna felszedni. Izgul a találkozók elött, össze-vissza beszél. A film egy párkapcsolat összes állomásán végigmegy, csak itt éppen 2 férfiról van szó, akik teljesen heterok és teljesen hetero módon kezdik el megkedvelni és megszeretni egymást. Ezt fontos leszögezni. Paul Rudd-ot és Jason Segel-t nagyon birom, és egyikőjükben sem csalódtam. Jó arcok voltak és viccesek, főleg Segel, aki végig olyan dumákat és mozgást nyomat, hogy az valami fantasztikus. A nyelvezete is rohadt jó volt, mentek a káromkodások ezerrel, ahogy az életben is menni szoktak a haverok között. A Spancserek, a Másnaposok után simán a tavalyi év második legjobb vígjátéka. 85%.

  Mitch Martin egy nap hamarabb ért haza a munkából... pechjére. Feleségét ugyanis egy gruppen szex parti közepén találja. Új életet akar kezdeni, amihez az egyik egyetemhez közeli háznál jobb helyet nem is találhatna. Mitch barátai rögtön buli házzá avatják a házat. De az öröm nem tart sokáig. Az egyetem dékánja ki nem állhatja a fiúkat, ezért ráteszi a kezét a buli fészekre és egyetemi területnek nyílvánítja ki azt. A fiúk diákszövetséget alakítanak, hogy így megtarthassák a házat.

A film rendezője és ötletgazdája Todd Phillips, nagyon korrekt és jó vígjátékokat csinál mostanában (gondolok most itt a Másnaposokra). A Sulihuligánok Phillips egy korábbi alkotása, ami szerintem alap vígjáték, és amit minden vígjáték kedvelőnek látnia kell. A film nézése közben nem egyszer volt Harcosok Klubja utánérzésem. Például amikor a főszereplő srác beül egy csajjal, egy étterembe és a pincér elmondja, hogy ők itt bármit ingyen ehetnek. A szöveg, az étterem stílusa, de még a felvétel szöge is teljesen megegyezett. De ez lehet csak számomra érdekes. A szereplőgárda kifogástalan (Luke Wilson, Vince Vaughn, Will Ferrell, Jeremy Piven). A film fő humor forrása Ferrell, Frank a Tank szerepében. A poénok körülbelül 80%-át ő szállítja. A Sulihuligánok szórakoztató, vicces és eszetlen vígjáték, amit nem elég egyszer látni (én legalább 5-ször láttam már). A Másnaposok után ez Phillips legjobb filmje. 85%.

Az Autobotok és az Álcák évezredek óta vívják harcukat, egy hatalmas erejű Kockáért. Az Álcák a kocka segítségével el akarják pusztítani az egész univerzumot, az Autobotok feladata pedig az, hogy távol tartsák az Álcákat a Kockától. A robotok a földre jönnek, hogy az alig 18 éves Sam Witwicki-n keresztül megtalálják azt. Ugyanis az ő birtokába van a Kocka lelőhelyének a "térképe". Hát úgy röviden ennyiről szólna a film.

Michael Bay-t mindig is divat volt szidni. Néhány alkotásával én sem vagyok kibékülve, (pl. Pearl Harbor, A Sziget) de többnyire egész jó akció és látványfilmeket csinál. A 2007-ben készült Transformers pedig túlzás nélkül Bay eddigi munkásságának főműve. Nagy meglepetés volt számomra 2 éve a Transformers, amiről még a kritikusok is egész pozitív kritikákat írtak, és számomra is abszolút kellemes meglepetés volt. Az első film estetében nagyon jól tudták ötvözni a látványos akció és humoros jeleneteket. Sajnos a második részre ez teljesen felborúlt. A szereprők közül senkire se tudok rosszat mondani, kivéve talán Megan Fox-ra, aki nagyon szexi meg minden, de borzalmas színész szerintem. A film mind a 130 perce szórakoztató, élvezetes. 85%.

Flint Lockwood gyerekkora óta arról álmodozik, hogy egyszer nagy és elismert feltaláló lesz. Különös, és egytől egyig katasztrófákat okozó találmányai miatt a helybéliek nem igazán kedvelik őt. Ám egy nap a véletlennek köszönhetően Flint egyik találmánya beválik, és ettől a naptól fogva mindennap különféle ételek potyognak az égből. De az emberi mohóság és a túl sok égi falat következtében, hirtelen minden katasztrófába csap át.

Próbálok visszaemlékezni, hogy ebben az évben milyen igazán emlékezetes és jó animációs filmet láttam, de Fel!-en és a Derült Égből Fasírton kívül más nem igazán ugrik be. A Derült Égből Fasírt az elejétől a végéig szórakoztató és igazán vicces film. Szinte egy percre sincs megállás, mindig történik valami izgalmas. A látvány is lenyűgöző, ahogy a különféle színű ételek színeiben pompázik a vászon. A szereplők is egytől-egyig megtudják szerettetni magukat a nézővel (kivéve talán a folyamatosan kavaró és zabáló polgármester), és szerelmi szálat is sikerült humorosan és jól beépíteni a történetbe. Egy szó, mint száz a Derült Égből Fasírt, egy igazán látványos és humoros film, és nem utolsó sorban az év (eddigi) legszórakoztatóbb animációs filmje. 85%.

süti beállítások módosítása