A maják ősi naptára bonyolult csillagászati ismereteket és kifinomult matematikai számításokat igénylő tökéletes alkotás. Egy baj van vele: 2012-ben véget ér és sokan úgy gondolják, nem véletlenül. A világ sem tarthat tovább, mint a misztikus tudást tartalmazó naptár. Néhány vezető tudós 2009-ben igazolta, hogy valóban közel a vég és segítségükkel a világ leghatalmasabb államainak vezetői el is készítették a tervet, amelynek alapján sok ember megmenthető, de távolról sem az összes.
Jackson Curtis két gyerekével kirándul a Yellowstone Nemzeti Parkban, amikor véletlenül rátalál egy titkos kutatólaboratóriumra és rájön, hogy a kormány hallgatott a közelgő apokalipszisről. Kétségbeesett versenyfutásba kezd az idővel, hogy megmentse a családját: földrengéseket, vulkánkitöréseket, szökőárakat kell túlélnie - mindazt, amit a Föld tartogat a halálra ítélt lakóinak.

Mostanában rendre kellemesen csalódok azokban a filmekben, amiket félve kezdek el nézni. A 2012 is ilyen film volt, persze ez nem azt jelenti, hogy jó film lenne, de előzetes várakozásaimat simán felülmúlta. Tehát ahogy irtam, a 2012 közel sem jó film, viszont rendkívül szórakoztató, amit a több, mint 200 millás költségvetésből finanszírozott látványnak köszönhetünk leginkább. Ugyanis a forgatókönyv erősen TV film szagú néhány helyen, de a tökéletes látvány tényleg kárpótól mindenért. Az egész filmben egyébként az a legidegesítőbb, hogy főszereplők a legképtelenebb helyzeteket is túlélik míg az emberek 1000-vel hullanak körülöttük. A Holnaputánnál például mindenképp látványosabb, jobb, és szórakoztatóbb film volt. Ráadásul a két és fél óra se tűnt olyan soknak. 60-65% között mozog nálam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.