Ismerd meg önmagad - ezt tanácsolták a régi görögök, és Percy Jackson ismeri is magát. Legalább is azt hiszi. A 12 éves srác nem tökéletes gyerek, jó néhány iskolából kirúgták már, de ő jól elvan így is. Hamarosan azonban rájön, hogy semmi sem az, aminek látszik. Egy furcsa idegen rábeszéli anyját, hogy küldje el egy különös nyári táborba, ami nem más, mint a félistenek titkos kiképzőközpontja. Percy itt tudja meg, hogy ő igazából Poszeidón eltitkolt fia. A fiú a görög mitológia szereplői között találja magát, és kénytelen részt venni hadakozásaikban: őt küldik el, hogy visszaszerezze Zeusz ellopott villámját, amit Hadész, az alvilág ura rejteget. Percy földön, égen és föld alatt üldözi a lopott villámot, közben nagyon jól szórakozik a halhatatlanok között, és isteni szerencséje van: teljesíti a feladatát, eljut New Yorkba, ahol az Empire State Building tetején várja őt az istenek és emberek ura: Zeusz.

Chris Columbus elkészítette az általa rendezett (és szerintem igencsak jó) Harry Potter filmek gyenge utánzatát. Röviden így tudnám jellemezni a Villámtolvaj című filmet. A potenciál megvolt a filmben, de a rendező elhülyéskedte az egészet és lényegében egy tini-vígjátékot készített fantasy-s beütéssel. A speciális effektek többnyire a helyén vannak. A medúza és a sok fejű sárkány kivitelezése jó volt, viszont az óriás bika szörny szerintem elég béna lett. A szereplőgárdára nem lehet egy rossz szavunk se (Uma Thurman, Rosario Dawson, Pierce Brosnan, Sean Bean, Steve Coogan), viszont az alakításukkal nem voltam kibékülve. Egytől-egyik kedvtelenül és unott arccal játszottak. A három főszereplő pedig rém irritáló volt, talán a "szatírt" alakító Brandon T. Jackson volt a legelviselhetőbb. Ha egy kicsit sötétebb tónusúra csinálják a filmet, mint például a Titkok Kamráját, akkor talán jobbra sikerededhetett volna a Villámtolvaj. A másik nagy negatívum, hogy a film végecsavarja teljesen erőtlen, ugyanis akiről kiderül, hogy ellopta a Zeusz villámát az jó, ha 2 percre feltűnik a filmben. 55%.

Doctor Parnassus sok-sok évvel ezelött fogdást kötött az ördöggel. Doctor Parnassus örök élet kapott az tőle, de ezért cserébe az elviszi a lányát a pokolba, amint betöltötte a 16-ik életévét. Egy rejtélyes idegen, Tony talán megmentheti a lányt az ördögtől.

Az utolsó film amit Terry Gilliamtől láttam az a 2005-ös Grimm volt, és megkell hogy mondjam nagyon nem tetszett. Most több, mint négy évvel a Grimm és a Tideland után a rendező előrukkolt a nagyszerű Doctor Parnassussal. Elöször is nagy meglepetés volt számomra ez a film. Mielött megnéztem volna azt hittem, hogy az egész film egy képzeletbeli világban fog játszódni, de ez nem így van, a film kb. fele játszódik a képzeletben és fele a jelenben egy valós helyszínen. A fő ok ami miatt megnéztem a filmet, az Heath Ledger volt, akinek ez volt az utolsó filmje, amit sajnos már nem tudott teljes egészében befejezni. Heath tragikus halála után szerepét, Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell kapta meg. Heath Ledger alakítja a Tony-t a mi világunkba. A három másik színész pedig a Képzelet Birodalmában lévő Tony-t játszák el.

Akkor egy kicsit a szereplők eloszlásáról. Heath Ledger körübelül a film felében látható, aminek én nagyon örültem. Johnny Depp kapta a legrövidebb szerepet, ő kb. 5-6 percig látható a vásznon. Jude Law kb. 10-15 percig, míg Colin Farrell 20-25 percig láthatóak. Mind a négy színész nagyon jól játszotta Tony szerepét, és szereplők hasonlósága tényleg megdöbbentő volt. A film női főszereplője az elbűvölően szép Lily Cole is meglepően jól játszott. A film látványvilága és díszlete is kifogástalan volt. A film egyetlen hibája hogy néhol elég kesze kusza a történet, főleg a végén. Ezért az javaslom mindenki figyeljen nagyon oda, hogy mi történik a vásznon, de lehet hogy még így se fogja teljesen érteni a dolgokat. Ettől eltekintve a Doctor Parnassusnak jár egy 85%.

Norma és Arthur Lewis gyermekükkel a város peremén élnek, szegényes körülmények között. Egyik nap egy egyszerű, fából készült doboz kerül az ajtajuk elé, majd egy különös idegen érkezik, aki elmagyarázza nekik, hogy ha megnyomják a doboz gombját, egymillió dollár üti a markukat. Ám ennek ára van: a gomb megnyomásával egy időben a világ valamely pontján egy ember meghal. Norma és Arthur súlyos dilemma elé kerülnek, és szembe kell nézniük emberi természetük igazi arcával.

 
Richard Kelly (Donnie Darko, Southland Tale) harmadik filmjét a kritikusok és a közönség is egyhangúlag lehúzta. Ez volt az oka annak, hogy a filmet inkább kihagytam moziban és megvártam a DVD megjelenést, de még így is volt bennem némi félelem, hogy valami a Southland Tales-hez hasonló borzalmas filmet fogok látni. Szerencsére nem így történt. A Doboz magasan veri Kelly második filmjét, de a kult mozinak számító Donnie Darko nyomába se ér. Idén A Doboz volt a második olyan film, ami meglepően jól indult és teljesen beszippantott, de aztán a film második felére szinte teljes érdektelenségbe fulladt. Ezt az érdektelenséget pedig eme két film esetében egy természetfeletti szál bevezetése váltotta ki belőlem (a másik ilyen film a Képlet volt). A film feléig egy teljesen jó thriller volt, aztán átment sci-fi-be, meg behosztak ilyen dolgokat: hogy mennyország, meg purgatórium, és egyéb ilyen faszságot, ami majdnem teljesen haza vágta a film hangulatát. Mindezek ellenére megadom neki a 80%-ot, mert az alapötlet és a film első fele nagyon tetszett és mert sokkal jobb volt, mint a Southland Tales.

Nagy várakozás előzte meg nálam Tim Burton új filmjét, már hónapok óta fejben vágtam a centit és hetekkel előre lefoglaltam a jegyet, mert a rendező eddigi munkái szinte kivétel nélkül a kedvenceim. És lehet, hogy épp emiatt a nagy várakozás miatt lett csalódás számomra az Alice. A legnagyobb negatívum számomra, hogy nem éreztem rajta azt a Tim Buronösséget. Akármelyik filmjének a nézése közben megtudtam mondani, hogy na ezt biztos a Tim Burton rendezte (kivéve talán a Támad a Marsról nem). Itt viszont, Danny Elfman csodálatos zenéje volt az egyetlen számomra ami valamiféle Burtonos hangulatot csinált a filmnek. Johhny Depp is kicsit csalódás volt, persze ettől még nagyon jót alakított csak nem olyan kiemelkedően jót, mint amieneket szokott, ha Tim Burtonnel dolgozik, de talán jelen esetben talán nem is lehetett többet kihozni a karakterből. A CGI szereplők nagyon szépre sikerültek. A kedvenceim közülük a folyton eltünő vigyorgó macska és az enyhén bespeedezett nyúl. Az Alice Csodaországban nálam repül az egyszernézős filmek kupacába... sajnos. 65%.

Engem az Avatar csak pár hete kezdett el foglalkoztatni. Az első trailer nekem nem is tetszett igazán. Aztán a Karácsonyi Ének elött leadták ugyanazt a trailert 3D-be, és akkor azt mondtam, hogy nekem ezt látnom kell! Amúgy a film maga nem is igazán érdekel, sokkal inkább a "mozizást teljes mértékben megújító" technikára vagyok kiváncsi.

A Föld energiakészlete teljesen kimerült, ezért az emberek most a Pandora nevű bolygót akarják kisemmizni, ezzel elpusztítva az ott élő Na'vikat és élőhelyüket. Jake Scully tengerészgyalogos önként vállalkozik, hogy részt vesz az Avatar programban. Jake azt a feladatot kapja a hadsereg vezetőjétől, hogy férközzön a Na'vik bizalmába és békés úton érje el, hogy azok költözzenek el addigi élőhelyükről.

HATALMAS pozitív csalódás volt számomra az Avatar. A több mint 2 és fél óra tényleg szinte elrepült, elejétől a végéig lekötött és mardéktalanúl magával ragadott a James Cameron által megteremtett világ. A film látványvilága tökéletes, látszik rajta, hogy nem kevés időt és pénzt őltek bele, de megérte. A kék lények és a növények teljesen élethűre sikeredtek, mintha egy természetfilmet néztem volna. A szinészek játékáról is pozitív a véleményem. Sam Worthington-t én most láttam először a vásznon és megkell hogy mondjam tehetséges színésznek tartom, Joel Moore-tól pedig jó volt végre valami komolyabb alakítást is látni. Stephen Lang jó választás volt a hadsereg vezetőjének szerepében. Giovanni Ribisi pedig olyan jól alakította a pénzhajhász befektető (vagy mi a tököm) szerepét, hogy legszívesebben pofán vágtam volna (pedig amúgy nagyon birom a srácot). A szerelmi szállal se volt semmi bajom, szerencsére nem volt olyan nyálas, mint ahogy azt elképzeltem. A film története nem hozott semmi újítást, hiszen egyes alkotóelemeit láthattuk már más filmekben is kicsit másképp. Semmi csavar, semmi fordulat, teljesen kiszámítható történet, engem mégis lenyűgözött a film és nem csak a hihetetlen látvány miatt. Hosszú volt, bizony hosszú, de úgy érzem bármikor újra tudnám nézni és újra is fogom. 90%.

Williy Wonka édességgyára sok-sok éve bezárt. Az összes dolgozót elbocsájtották a gyártól, de az édességek ezek után is sorra jöttek ki az üzemből. Senki sem tudta mi lehet a titok... Ám egy nap a gyár alapítója és vezetője Willy Wonka úgy dontött, hogy 5 szerencsés gyerek akik megtalálják a csokikba rejtett arany bilétát, beléphetnek a titokztos gyárba. Charlie szegény családban él és egy évben csak egyszer kap csokit, de abba sincs arany biléta. Ám a szerencsének köszönhetően Charlie mégis bejut a gyárba és ezzel teljesűl minden vágya.

Tim Burton a kedvenc rendezőim közé tartozik. Minden műve egyedi és zseniális. Ez alól a Charlie és a Csokigyár sem kivétel. A film rendkívül látványos és elejétől a végéig izgalomban tartja a nézőt. Johnny Depp megint hatalmasat alakít, mint ahogy általába mindig is teszi Burton filmjeiben. A gyerek szereplők is jól kilettek válogatva, egytől egyig jól hozzák a szerepüket. A Charliet alakító Freddy Highmore-t én valahogy nem csípem, de el kell imernem, hogy egész jó kis színész palánta és jó pár év múlva akár még nagy színész is lehet belőle. Danny Elfman pedig remek filmzenét készített a filmhez. Az egyetlen negatívum számomra a rendkívül idegesítő Umpa Lumpák voltak. 75%.

A film egy másik Amerikában játszódik, 1985-ben, amikor a jelmezes szuperhősök részei a társadalom mindennapi szövetének, és a "Végítélet Óra" - amely az USA és a Szovjetunió közötti feszültséget méri - folyamatosan éjfél előtt öt percen áll. Amikor az egyik egykori társukat meggyilkolják, a kimerült, de még elszánt álarcos igazságosztó, Rorschach elhatározza, hogy leleplezi az összes múltbéli és jelenlegi szuperhős megölésére és lejáratására szőtt konspirációt. Amint kapcsolatba lép egykori bűnüldöző csapatával - nyugdíjas szuperhősök szedett-vedett bandájával, akik közül csak egynek van igazi szuperereje -, Rorschach egy széleskörű és sokkoló összeesküvésre bukkan, amely kötődik a hősök közös múltjához és katasztrofális következményei vannak a jövőre nézve. A küldetésük, hogy őrizzék az emberiséget... de ki őrzi az Őrzőket?

 

A Watchmen szerencsére egy nagyon tehetséges rendező (Zack Snyder) kezébe került, aki már a 300-al bebizonyította, hogy ért a képregények 100%-osan hű adaptációjához. Ez a Watchmen esetében sincs máshogy. Snyder ugyanis a film minden jelenetét úgy alkotta meg, ahogy az eredeti képregényben rajzolva van. A film sok mindenben eltér a hagyományos értelemben vett képregényfilmektől. Sokkal sötétebb és kevésbé akciódús ,mint ahogyan azt várnánk egy ilyen műfajú filmnél. Továbbá nagy hangsújt fordít a szereplők életének és érzelmeinek a bemutatására. Alan Moore műve 3, több mint 140 oldalas könyv formájában jelent meg eredetileg. Sokáig úgy volt, hogy magát a filmet is több részben készítik el, ám erről letettek és végül 150 percre vágták össze a filmet. Sajnos nekem még ígyis néhol unalmassá vált. Szerencsére nem a 180 perces rendezői, vagy a 210 perces hiper szuper extra rendezői változatot néztem meg. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy maga a film rossz lenne, csak szerintem két és fél óra bőven elég belőle. A Watchmen az egyik legjobb képi világgal bíró képregény adaptáció, ami hűen visszaadja a képregény hasábjain megrajzolt történetet. Ha más miatt nem is, de legalább a látvány miatt megéri megnézni egyszer. A Watchmen jó film, és tetszett is, de nem valószínű, hogy a közeljövőben újranézem. 80%.

A "várva várt" Újhold végre megérkezett!!! Ma megyek megnézni, persze nem önszántamból. A valószínűleg lehúzó kritika valamikor délután, estefelé várható!

És NEM!!! Az  első részt elkerültem, pont a körülötte való felhajtás miatt. A másodikat azonban nem úszhattam meg, ugyanis a barátiköröm nagy része ezt akarta nézni. Mondom oké, 2 órát csak kibírok. És kibírtam, és nem csakhogy kibírtam, de még talán élveztem is. Az IMDb-n jelenleg 4,4-en áll (kb. 5000 szavazattal), amit egyszerűen nem értek. Nem lettem Alkonyat fan és nem akarom mindenidők legjobb filmjének beállítani, mint ahogy azt a sok sikongató tini lány teszi, mert azért bőven akad hiányossága, de én személy szerint rengeteg az Újholdnál magasabb pontszámmal rendelkező filmet láttam, ami egyszerűen nézhetetlen volt. A film "mindössze" 50 millió dollárból készült el, de ehhez képest a vizuális effektek nagyon szépre sikeredtek. A film a közepe táján kicsit leült, de az első fél óra, és az utolsó kb. 40-45 perc többnyire a helyén volt. Az Alkonyatot nem láttam, de mivel az Újhold kellemes csalódás volt, ezért lehet azt is bepótolom majd valamikor. Az Újhold valahol 60-65% között mozog nálam.

 

A borzalmas első rész után nagy bátorság kellett, hogy leüljek és megnézzem a folytatást, de szerencsére egész kellemeset csalódtam. Az első részhez hasonlóan itt is voltak fejfájdítóan buta ötletek és poénok, de talán nem annyi, mint az elsőben. Sőt 2 jelenetnél még talán hangosan is nevettem (1. Ben Stiller és Jonah Hill beszélgetése, 2. Owen Wilson és Steve Coogan 300 paródiája.:D). A látvánnyal az első részben se volt semmi gond, de most rátettek még egy lapáttal. Az elöző részből átmentett szereplők, körülbelül ugyanazt a szintet hozzák itt is. Az újonc Amy Adams kedvesen játszik, bár néhol kissé idegesített, Hans Azaria pedig kacagtató a pösze fáraó szerepében.  Az első rész nálam valahol 30-40% között mozog, de a második rész sokkal viccesebb és szórakoztatóbb volt mint az első így legyen 60%.

Larry Daley az egykori éjjeliőr most hírhedt feltaláló, aki show műsorokban népszerűsíti "hihetetlen" találmányait. A washingtoni Természettudományi Múzeum lakói már nem elég érdekesek a látogatók számára, ezért átköltöztetik őket a Smithsonian múzeumba. De a szállítás során eltűnik a Fáraó Arany táblája. Larry útnak indul, hogy megkeresse, de már túl késő. A Smithsonian kiállítási tárgyai ugyanis már életre keltek. Nem csak Larry, de az életre kelt Kah Mun Rah fáraó is a táblát keresi, hogy annak segítségével leigázza a Földet.

süti beállítások módosítása