Kick-Ass 2010.05.24. 12:26

2012 (2012 - 2009)

A maják ősi naptára bonyolult csillagászati ismereteket és kifinomult matematikai számításokat igénylő tökéletes alkotás. Egy baj van vele: 2012-ben véget ér és sokan úgy gondolják, nem véletlenül. A világ sem tarthat tovább, mint a misztikus tudást tartalmazó naptár. Néhány vezető tudós 2009-ben igazolta, hogy valóban közel a vég és segítségükkel a világ leghatalmasabb államainak vezetői el is készítették a tervet, amelynek alapján sok ember megmenthető, de távolról sem az összes.
Jackson Curtis két gyerekével kirándul a Yellowstone Nemzeti Parkban, amikor véletlenül rátalál egy titkos kutatólaboratóriumra és rájön, hogy a kormány hallgatott a közelgő apokalipszisről. Kétségbeesett versenyfutásba kezd az idővel, hogy megmentse a családját: földrengéseket, vulkánkitöréseket, szökőárakat kell túlélnie - mindazt, amit a Föld tartogat a halálra ítélt lakóinak.

Mostanában rendre kellemesen csalódok azokban a filmekben, amiket félve kezdek el nézni. A 2012 is ilyen film volt, persze ez nem azt jelenti, hogy jó film lenne, de előzetes várakozásaimat simán felülmúlta. Tehát ahogy irtam, a 2012 közel sem jó film, viszont rendkívül szórakoztató, amit a több, mint 200 millás költségvetésből finanszírozott látványnak köszönhetünk leginkább. Ugyanis a forgatókönyv erősen TV film szagú néhány helyen, de a tökéletes látvány tényleg kárpótól mindenért. Az egész filmben egyébként az a legidegesítőbb, hogy főszereplők a legképtelenebb helyzeteket is túlélik míg az emberek 1000-vel hullanak körülöttük. A Holnaputánnál például mindenképp látványosabb, jobb, és szórakoztatóbb film volt. Ráadásul a két és fél óra se tűnt olyan soknak. 60-65% között mozog nálam.

A tizennyolc éves Iannak nincs szerencséje a lányoknál. Emiatt a bátyja, Rex állandóan piszkálja, a csajozásban pedig még a tizennégy éves kisöccse is lepipálja. Ráadásul a munkahelyén, a gyorsétteremben is rendre megalázzák. Mindezt talán elviselné, lévén, jobban foglalkoztatja, hogy itt a főiskola, és ő még mindig szűz. Ian elhatározza, hogy az interneten szerez nőt magának. Hamarosan megismerkedik a dögös szöszivel és a Chicago és Knoxville közötti távolság sem látszik áthidalhatatlannak. Elcsórja a bátyja autóját és a barátjával, Lance-szel, illetve a barátnőjével, Feliciával útnak indul, hogy elveszítse a szüzességét.

Pár hónapja már nekifutottam párszor a Szextúrának, de valahogy egyszer se sikerült túljutnom az első 15 percen, de tegnap erőtt vettem magamon és végignéztem, és összeségében egész jó kis tini-vígjáték volt. A film nagy negatívuma, hogy rendkívül sablonos mind a sztori, mind pedig a karakterek (nagydumás duci span, szűz főszereplő és egy szexi lány, aki szerelmes a főszereplő srácba). Az előző Pomponsrácos kritikámba kitértem rá, hogy mi kell egy rendes szexelős tini-vígjátékba, és ezek az összetevők jelen is vannak a Szextúrában (cicik, cicik, káromkodás és töménytelen mennyiségű cikis helyzet), de még így sem lett igazán ütős. A szereplőkegész tűrhetőek voltak, Amanda Crew aranyos és szép, Clark Duke a nagydumás srác szerepében egész vicces volt és Josh Zuckerman a film kvázi fő-főszereplője se nem volt túl jó, se nem volt túl rossz. A szereplőgárdából viszont érdemes kiemelnem James Marsden-t (X-Menből Küklopsz), akinek hatalmas respect, hogy bevállalta ezt a szerepet, mert valami hihetetlen volt. Ő játszotta a főszereplő srác ultra bunkó, szemét bátyját - és hát a film nagyobb poénjai, amiken úgy tényleg röhögtem az ő jeleneteihez köthetőek. Ha lett volna benne valami eredetiség akkor több százalékot adnék rá, de így csak 65%.

A Pomponsrácok egy kurva jó vígjáték lehetett volna, ha a készítők bevállalták volna az R besorolást és rakta volna bele 1-2 ízesebb káromkodás és egy pár cicit. Így viszont nem lett az, csak szimplán egy szórakoztató tini-vígjáték néhány tényleg jó poénnal. Ezzel nem akarom lehúzni a filmet, mert tényleg elég szórakoztató volt és kb minden percét élveztem. A két főszereplő közül a szőke srác, Eric Christian Olsen a szórakoztatóbb, de az igazán vicces részek és beszólások a kisebb mellékszereplőkhöz köthetők, olynokhoz, mint például a mocskosszájú kishúg, vagy az enyhény őrült táborvezető. Negatívum, hogy a film az ilyesfajta tini-vígjátékok összes kliséjét elsüti és már az első percben tudjuk, hogy mi lesz az elkövetkező másfél órában. 65%.

Nagy várakozás előzte meg nálam Tim Burton új filmjét, már hónapok óta fejben vágtam a centit és hetekkel előre lefoglaltam a jegyet, mert a rendező eddigi munkái szinte kivétel nélkül a kedvenceim. És lehet, hogy épp emiatt a nagy várakozás miatt lett csalódás számomra az Alice. A legnagyobb negatívum számomra, hogy nem éreztem rajta azt a Tim Buronösséget. Akármelyik filmjének a nézése közben megtudtam mondani, hogy na ezt biztos a Tim Burton rendezte (kivéve talán a Támad a Marsról nem). Itt viszont, Danny Elfman csodálatos zenéje volt az egyetlen számomra ami valamiféle Burtonos hangulatot csinált a filmnek. Johhny Depp is kicsit csalódás volt, persze ettől még nagyon jót alakított csak nem olyan kiemelkedően jót, mint amieneket szokott, ha Tim Burtonnel dolgozik, de talán jelen esetben talán nem is lehetett többet kihozni a karakterből. A CGI szereplők nagyon szépre sikerültek. A kedvenceim közülük a folyton eltünő vigyorgó macska és az enyhén bespeedezett nyúl. Az Alice Csodaországban nálam repül az egyszernézős filmek kupacába... sajnos. 65%.

A Füstölgő Ászok egy agyatlan lövöldözős, gyilkolós akciófilm, ami leginkább a véres leszámolások és a fergeteges szereplőgárda miatt maradhat emlékezetes. Ha ezek közül egyik is hiányzott volna, akkor egy teljesen középszerű film lenne. Ez, a film nemrég megjelenő második részére teljesen igaz, ahol a vérengzés megmaradt, de a szereplőgárda szinte teljsen ismeretlen. Olyan szereplők bukkannak itt fel kissebb-nagyobb szerepekre, mint Ben Affleck, Jason Bateman, Alica Keys, Ray Liotta, Andy Garcia, Ryan Reynolds, Jeremy Piven, Matthew Foy, és a tavaly Oscarra jelölt Taraji P. Henson, aki itt a film regrosszabb és legirritálóbb alakítását nyújtja. A film első 30-40 perce amolyan felvezetés, egy-két lövöldözéssel, aztán a film második felére elszabadul a pokol. Szitává lőtt FBI-osok, lángoló rendőrök, lácfűrészel kettévágott emberek, szóval van itt minden mi szem szájnak ingere. A vége csavar egész jóra sikeredett, csak kicsit kacifántos ugyhogy mindenkinek ajánlatos odafigyelni a film utolsó 10 percére. 65%.

Steve Lopez az L.A. Times újságírója egy napon, egy különös hajléktalan férfiba botlik az utcán. A férfi, Nathaniel elmeséli, hogy régen egy jómódu iskola növendéke volt. Steve nyomozni kezd a férfi után és kiderül, hogy valóban abban az iskolában tanult, és ez felkelti az érdekődését. Megakarja tudni, hogy hogyan csúszhatott le valaki ennyire. Steve újra találkozik Nathaniel-el akiről kiderül, hogy zseniálisan játszik csellón. Steve megakarja írni Nathaniel történetét, ezért egyre gyakrabban találkoznak, és a két férfi közt barátság kezd kialkulni.

A film megtörtént esetet dolgoz fel!

A Szólista egy nagyon szép film a barátságról... szép, de nem kiemelkedően jó film. Jamie Foxx-on látszik, hogy nagyon hajtott egy második Oscarra, ezért néhol rendkívül túljátszotta a szerepét. Robert Downey viszont megint tökéletes volt, (egyik kedvenc színészem, szóval lehet kicsit elfogult vagyok vele) nem játszotta túl magát, sőt az egész szerep olyan természetesen jött belőle, mintha rászabták volna ezt a figurát. 70-80 percre teljesen lekötött, de az utolsó 20-30 percet már csak másnap néztem meg. A végére kicsit ellaposodott és bele is untam, de ettől még a Szólista egy egész korrekt és egész jó életrajzi-dráma. Vasárnap délutánra tökéletes volt, de nem fogom újra nézni. 65%.

Meg Altman és lánya Sarah, New Yorkba költöznek egy hatalmas több szintes házba. Az új házban töltött első éjszakán, három férfi betör a házba. Megnek és Sarahnak még időben sikerül bemenekülniük a házban lévő szuperbiztonságos pánikszobába. A betörők ennek nem örülnek, ugyanis amit keresnek az pont abban a szobába van, és oda bejutni lehetetlen.

Hatalmas nagy kihagyott ziccer ez a film. Elöször is ott volt az a hatlamas ház több száz négyzetméter, több szint, rengeteg szoba, mégse használták ki a rendelkezésre álló teret. Az egész film jó formán 2 szobában játszódik, és hát ott van David Fincher, aki az egyik kedvenc rendezőm és zseniális filmeket rendez/rendezett erre előállt egy ilyen effektíve semmien, néhol lapos thrillerrel. Amúgy a film egyáltalán nem rossz, csak épp nincs benne semmi ami kiemelné a tucat thrillerek közül. A film végéig vártam valami "Fincher-i" csavarra, de sajna hiába. Pedig ha valaki akkor Fincher ért a megrázó, felkavaró és meghökkentő csavarokhoz (lásd. Hetedik, Harcosok Klubja). Továbbá a film eléggé hosszúra és vontatottra sikeredett. Véleményem szerint a  104 perces játékidőt, nyugodtan megcsonkíthatták volna legalább minimum 10-15 perccel. A Pánikszoba tehát nem rossz film, csak sokkal több lehetőség rejlett volna benne, amit nem használtak ki eléggé, és hát Fincher bácsitól is azért ennél jóval többet vártam volna. 65%.

A magyar származású Jóska és orosz barátja próbálják megvalósítani az amerikai álmot. Munkát, pénzt és jó nőket akarnak szerezni, de rá kell jönniük, hogy ezek megszerzése nem könnyű feladat, főleg ha az ember bevándorló.

A filmet hazánkfia Csupó Gábor rendezte, aki a Terabithia után visszatért kicsit a gyökerihez és elkészítette ezt a leginkább felőtteknek szóló rajzfilmet. A 12-es korhatár teljes mértékben jogos, mert szinte egész végig megy a piálás, meg a szexuális poénok, és ez jó, egyáltalán nem fárasztó hülye vicceket nyomatnak, hanem tényleg egész jókat, amik megnevettetnek. Az amerikai népet és az amerikai fogyasztói társadalmat is sikerült nagyon jól és nagyon realisztikusan kifigurázni, és ez nagyon teccett. Ami viszont nem az az, hogy nagyon kesze-kuszára sikeredett a film. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy eredetileg az Immigrants sorozatnak készült volna, de csak pár részt tudtak megcsinálni, mert a producerek nem láttak benne elég fantáziát gondolom. Na a film ezért olyan, mintha ezt a pár részt egymás után szépen összerakták volna. A film nálam valahol 65-70% között mozog, mert nagyon jó kis szórakozás volt, de ez az összevisszaság nem igazán tetszett.

Egy állig felfegyverkezett csapat túszokat ejt a New York-i metróba. A rablók vezetője, aki csak Ryder-nek nevezi magát, felveszi a kapcsolatot a metró egyik díszpécserével. A férfi 10 millió dollár váltságdíjat kér az elrabolt utasokért cserébe. A díszpécser Walter Garber feladata lesz, hogy tárgyaljon a túszejtők fönökével és hogy összeszedje a 10 millió dollár. Alig pár óra alatt.

A film főszereplői Denzel Washington és John Travolta. Bevallom ezek az infók majdnem eltántorítottak a film megtekintésétől, ugyanis egyikőjök se tartozik a kedvenc színészeim közé, és ezen ez a film se változtatott, de mindketten egész jól hozták a szerepüket. Washington egy forgalomirányítóvá lefokozott átlag New York-it, Travolta pedig egy mindenre elszánt, és dörzsölt terroristát alakít. Tony Scott egy izgalmas és feszültséggel teli akciófilmet rántott össze, amit az elejétől a végéig élveztem. Egyedül a befejezéssel voltak gondjaim, az viszont elég bénára sikeredett szerény véleményem szerint. 65%

Szerintem egész jó, vagy legalábbis szórakoztató film volt a Véres Valentin. Főleg 3D-ben (persze teljesen más TV-be nézni, mint moziba, de erre majd még kitérek)! Szeretem a slasher filmeket, ahol elejétől a végééig megy az eszelen kaszabolás. Ilyen téren egész tűrhetően teljesített a film. Volt itt szív kimetszés, fejlevágás ásóval és tömérdek mennyiségű fejbe állított csákány. A forgatókönyv jó indulattal is csak közepes, és néhol olyan érzésünk lehet mintha egy B kategóriás filmet néznénk. Legelöször 2D-be néztem meg, tegnap pedig 3D-be. Ha nem lenne két változat a filmből és nem lettem volna kíváncsi az "otthoni" 3D-re, akkor biztos nem néztem volna újra a filmet. Egyszernézős, de szórakoztató slasher horror, néhol komikus párbeszédekkelés és jelenetekkel (és a filmtörténelem első 3D-s meztelenkedésével). 2D-s változat: 65%, 3D-s változat: 70%.

Aki esetleg csak azért venné meg a filmet, mert hogy moziba milyen jó volt amikor a csákány ott lebegett 2 centire az arcunk elött, annak csak annyit tudok mondani, hogy ne tegye! Az otthon 3D-s technika sokat fejlődött például a Kém Kölykök 3D óta, de a mozis élmény töredékét se tudja visszaadni, de mindenképp szórakozatóbb és élvezetesebb volt 3D-be nézni a filmet.

A "várva várt" Újhold végre megérkezett!!! Ma megyek megnézni, persze nem önszántamból. A valószínűleg lehúzó kritika valamikor délután, estefelé várható!

És NEM!!! Az  első részt elkerültem, pont a körülötte való felhajtás miatt. A másodikat azonban nem úszhattam meg, ugyanis a barátiköröm nagy része ezt akarta nézni. Mondom oké, 2 órát csak kibírok. És kibírtam, és nem csakhogy kibírtam, de még talán élveztem is. Az IMDb-n jelenleg 4,4-en áll (kb. 5000 szavazattal), amit egyszerűen nem értek. Nem lettem Alkonyat fan és nem akarom mindenidők legjobb filmjének beállítani, mint ahogy azt a sok sikongató tini lány teszi, mert azért bőven akad hiányossága, de én személy szerint rengeteg az Újholdnál magasabb pontszámmal rendelkező filmet láttam, ami egyszerűen nézhetetlen volt. A film "mindössze" 50 millió dollárból készült el, de ehhez képest a vizuális effektek nagyon szépre sikeredtek. A film a közepe táján kicsit leült, de az első fél óra, és az utolsó kb. 40-45 perc többnyire a helyén volt. Az Alkonyatot nem láttam, de mivel az Újhold kellemes csalódás volt, ezért lehet azt is bepótolom majd valamikor. Az Újhold valahol 60-65% között mozog nálam.

Egy gimnáziumi osztály Párizsba repülne tanulmányi útra, de az egyik diáknak látomása lesz, melyben látja felrobbanni a gépet. A fiú pánikot okoz a gépen és az osztály egy részét leszállítják. A gép nem sokkal később valóban felrobban. Ezek után a túlélők rejtélyes módon sorra halnak meg. Alex rájön, hogy nem menekültek meg teljesen a haláltól. Csak kicselezték azt, és addig nem nyugszik, míg az összes túlélővel nem végzett.

Körülbelül 7-8 éve láttam először a Végső Állomás-t és emlékszem eléggé paráztam tőle. Na, mára szerintem ez a film már kevés. Jó, vannak benne eléggé brutális részek, fej levágások meg miegymás, de a mai Fűrész sorozaton nevelkedett ifjúságnak ez a film már szinte meg se kottyan. A film az elmúlt 9 évben további 3 folytatást is megélt, amik egy az egyben az első részt utánozták. A sztori eredeti és izgalmas. A film végig próbálja fenn tartani a feszültséget, ami többnyire sikerül is neki. A Végső Állomás egy jó kis horror-thriller, de sajnos ma már nem üt akkorát, mint akkoriban. 65%

Manny és Ellie gyereket várnak, ezért Diego a kardfogú tigris és Sid a nagydumás lajhár mellőzve érzik magukat és külön-külön útnak indulnak, hogy új falkát alapítsanak. Sid a befagyott jégpáncél alatt 3 elhagyott dínó tojásra bukkan. Nem sokkal később a dínók kikelnek és Sid-et hiszik anyjuknak, de később megjelenik az igazi T-Rex mami is, aki három csemetéjét és Sid-et egy földalatti, egzotikus és rég kihaltnak hitt birodalomba viszi. Manny, Ellie, Diego és a 2 oposszum, Sid megmentésére indulnak.

A második rész nekem egyáltalán nem jött be (az elsőt szerettem), de a Dínók Hajnala kellemes meglepetés volt. Humorban és látványban mindenképpen veri az első két epizódot. Egy kicsit a negatívumokról: Ellie karaktere borzasztóan irritált már a második részben is és ez sajnos a harmadik részre sem változott. Ennek oka valószínűleg a borzasztó magyar szinkronja. A harmadik rész másik negatívuma számomra, Motkány túlszerepeltetése volt. Nagyon aranyos, meg vicces karakter, de nekem már picit sok volt. És akkor most a pozitívumok: A dínók és a dínók titkos világa teljesen lenyűgözött, nagyon szépen meg voltak rajzolva és a színek is nagyon jól harmonizáltak. A másik nagy pozitívum az új szereplő Buck volt, aki Sid mellett a film legfőbb humor forrása. És habár a film tanulsága és mondani valója semmit se változott a két részhez képest (Mi mind egy család vagyunk, és össze kell tartanunk) mégsem vált unalmassá. A Jégkorszak 3 kalandos, vicces, és látványos animációs film, amit nyugodt szívvel tudok ajánlani mindenkinek. 65%.

süti beállítások módosítása