Meg Altman és lánya Sarah, New Yorkba költöznek egy hatalmas több szintes házba. Az új házban töltött első éjszakán, három férfi betör a házba. Megnek és Sarahnak még időben sikerül bemenekülniük a házban lévő szuperbiztonságos pánikszobába. A betörők ennek nem örülnek, ugyanis amit keresnek az pont abban a szobába van, és oda bejutni lehetetlen.

Hatalmas nagy kihagyott ziccer ez a film. Elöször is ott volt az a hatlamas ház több száz négyzetméter, több szint, rengeteg szoba, mégse használták ki a rendelkezésre álló teret. Az egész film jó formán 2 szobában játszódik, és hát ott van David Fincher, aki az egyik kedvenc rendezőm és zseniális filmeket rendez/rendezett erre előállt egy ilyen effektíve semmien, néhol lapos thrillerrel. Amúgy a film egyáltalán nem rossz, csak épp nincs benne semmi ami kiemelné a tucat thrillerek közül. A film végéig vártam valami "Fincher-i" csavarra, de sajna hiába. Pedig ha valaki akkor Fincher ért a megrázó, felkavaró és meghökkentő csavarokhoz (lásd. Hetedik, Harcosok Klubja). Továbbá a film eléggé hosszúra és vontatottra sikeredett. Véleményem szerint a  104 perces játékidőt, nyugodtan megcsonkíthatták volna legalább minimum 10-15 perccel. A Pánikszoba tehát nem rossz film, csak sokkal több lehetőség rejlett volna benne, amit nem használtak ki eléggé, és hát Fincher bácsitól is azért ennél jóval többet vártam volna. 65%.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.