A maják ősi naptára bonyolult csillagászati ismereteket és kifinomult matematikai számításokat igénylő tökéletes alkotás. Egy baj van vele: 2012-ben véget ér és sokan úgy gondolják, nem véletlenül. A világ sem tarthat tovább, mint a misztikus tudást tartalmazó naptár. Néhány vezető tudós 2009-ben igazolta, hogy valóban közel a vég és segítségükkel a világ leghatalmasabb államainak vezetői el is készítették a tervet, amelynek alapján sok ember megmenthető, de távolról sem az összes.
Jackson Curtis két gyerekével kirándul a Yellowstone Nemzeti Parkban, amikor véletlenül rátalál egy titkos kutatólaboratóriumra és rájön, hogy a kormány hallgatott a közelgő apokalipszisről. Kétségbeesett versenyfutásba kezd az idővel, hogy megmentse a családját: földrengéseket, vulkánkitöréseket, szökőárakat kell túlélnie - mindazt, amit a Föld tartogat a halálra ítélt lakóinak.

Mostanában rendre kellemesen csalódok azokban a filmekben, amiket félve kezdek el nézni. A 2012 is ilyen film volt, persze ez nem azt jelenti, hogy jó film lenne, de előzetes várakozásaimat simán felülmúlta. Tehát ahogy irtam, a 2012 közel sem jó film, viszont rendkívül szórakoztató, amit a több, mint 200 millás költségvetésből finanszírozott látványnak köszönhetünk leginkább. Ugyanis a forgatókönyv erősen TV film szagú néhány helyen, de a tökéletes látvány tényleg kárpótól mindenért. Az egész filmben egyébként az a legidegesítőbb, hogy főszereplők a legképtelenebb helyzeteket is túlélik míg az emberek 1000-vel hullanak körülöttük. A Holnaputánnál például mindenképp látványosabb, jobb, és szórakoztatóbb film volt. Ráadásul a két és fél óra se tűnt olyan soknak. 60-65% között mozog nálam.

Doctor Parnassus sok-sok évvel ezelött fogdást kötött az ördöggel. Doctor Parnassus örök élet kapott az tőle, de ezért cserébe az elviszi a lányát a pokolba, amint betöltötte a 16-ik életévét. Egy rejtélyes idegen, Tony talán megmentheti a lányt az ördögtől.

Az utolsó film amit Terry Gilliamtől láttam az a 2005-ös Grimm volt, és megkell hogy mondjam nagyon nem tetszett. Most több, mint négy évvel a Grimm és a Tideland után a rendező előrukkolt a nagyszerű Doctor Parnassussal. Elöször is nagy meglepetés volt számomra ez a film. Mielött megnéztem volna azt hittem, hogy az egész film egy képzeletbeli világban fog játszódni, de ez nem így van, a film kb. fele játszódik a képzeletben és fele a jelenben egy valós helyszínen. A fő ok ami miatt megnéztem a filmet, az Heath Ledger volt, akinek ez volt az utolsó filmje, amit sajnos már nem tudott teljes egészében befejezni. Heath tragikus halála után szerepét, Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell kapta meg. Heath Ledger alakítja a Tony-t a mi világunkba. A három másik színész pedig a Képzelet Birodalmában lévő Tony-t játszák el.

Akkor egy kicsit a szereplők eloszlásáról. Heath Ledger körübelül a film felében látható, aminek én nagyon örültem. Johnny Depp kapta a legrövidebb szerepet, ő kb. 5-6 percig látható a vásznon. Jude Law kb. 10-15 percig, míg Colin Farrell 20-25 percig láthatóak. Mind a négy színész nagyon jól játszotta Tony szerepét, és szereplők hasonlósága tényleg megdöbbentő volt. A film női főszereplője az elbűvölően szép Lily Cole is meglepően jól játszott. A film látványvilága és díszlete is kifogástalan volt. A film egyetlen hibája hogy néhol elég kesze kusza a történet, főleg a végén. Ezért az javaslom mindenki figyeljen nagyon oda, hogy mi történik a vásznon, de lehet hogy még így se fogja teljesen érteni a dolgokat. Ettől eltekintve a Doctor Parnassusnak jár egy 85%.

Norma és Arthur Lewis gyermekükkel a város peremén élnek, szegényes körülmények között. Egyik nap egy egyszerű, fából készült doboz kerül az ajtajuk elé, majd egy különös idegen érkezik, aki elmagyarázza nekik, hogy ha megnyomják a doboz gombját, egymillió dollár üti a markukat. Ám ennek ára van: a gomb megnyomásával egy időben a világ valamely pontján egy ember meghal. Norma és Arthur súlyos dilemma elé kerülnek, és szembe kell nézniük emberi természetük igazi arcával.

Egy fiatal üdvözlőkártya-író reménytelenül és egyre kétségbeesetten keresi álmai vágyát, a nagy Ő-t... aki akár új munkatársa, a bájos Summer is lehetne! Ám 500 napos, szokványosnak távolról sem nevezhető kapcsolatuk alatt sok minden egészen új megvilágításba kerül. Mindketten megértik, hogy a boldogsághoz vezető út tökéletesen kiszámíthatatlan, totálisan ellenőrizhetetlen - és kimondhatatlanul mulatságos! (De nem feltétlenül ebben a sorrendben.)

Hatalmas meglepetés volt számomra ez a film. Szinte csak magasztaló kritikákat hallottam a filmről mégse hittem volna, hogy ennyire jó lesz és, hogy ennyire magával tud majd ragadni. Ugyanis sikerült mind a két főszereplőben felfedeztem egy-egy saját jellemvonásomat is és így még személyesebb lett a film. Hatalmas pozitívum, hogy Marc Webb és csapata nem egy szerelmes-romatikus filmet csináltak, hanem egy filmet a szerelemről. Szóval a film nem minden perce vidámság, sőt elég nagy része szomorkás és kicsit depresszív, és ez jó, mert lényegében ilyen az élet és a szerelem is, egyszer fennt, egyszer lent. Persze bekerült egy pár vicces beszólás is a filmbe, de ezek inkább csak megmosolyotatnak, mint megnevetettnek. Joseph Gordon-Lewitt alakításáért pedig megérdemelten kapott Golden Globe jelölést idén. Nem spk filmmel vagyok úgy, hogy miután befejeztem újraakarjam nézni szinte rögtön, de az 500 Nap Nyárral így voltam, és habár nem néztem rögtön újra, de tervezem, hogy a közeljövőben ezt pótolni fogom és még jópárszor újrafogom nézni. 90%.

Nem fogok sokat írni a filmről, a Páros Mellékhatás egy olyan vígjáték amiből nemes egyszerűséggel hiányoznak a poénok. Az alapötlettel szerintem semmi baj nem volt, viszont a forgatókönyv pocsék. A szereplőkkel szinte semmi se történik, egyik pár foglakozásról mennek a másikra, aztán megvacsoráznak és újra itt a reggel és újra terápiák sora következik. A film 80%-ában csak dumálnak, hogy ez a kapcsolat ien szar, meg olyan szar, nem lövök le nagy titkot ha azt mondom hogy a végére persze minden happy end lesz. Vince Vaughn-nak elkéne kezdeni újra jó vígjátékokban szerepelnie, mert az utóbbi három film amit láttam tőle (Télbratyó, Négy Karácsony, Páros Mellékhatás), hát hogy is mondjam... elég gyenge. Jean Reno pedig egyenesen borzasztó a terápia vezetőjének személyében, nem is értem hogy vállalhatta el. A környezet ahol a film játszódik lenyűgöző, akár csak a három főszereplőnő (Malin Akerman, Kristen Bell, Kristin Davis), de ezek sajnos nem mentik meg a filmet és minket az unalomtól. 45%. Én végignéztem, de lesznek jópáran akik idő elött kifogják kapni a korongot a lejátszóból. A film amúgy se rövid, körülbelül 109 perc.

A Pomponsrácok egy kurva jó vígjáték lehetett volna, ha a készítők bevállalták volna az R besorolást és rakta volna bele 1-2 ízesebb káromkodás és egy pár cicit. Így viszont nem lett az, csak szimplán egy szórakoztató tini-vígjáték néhány tényleg jó poénnal. Ezzel nem akarom lehúzni a filmet, mert tényleg elég szórakoztató volt és kb minden percét élveztem. A két főszereplő közül a szőke srác, Eric Christian Olsen a szórakoztatóbb, de az igazán vicces részek és beszólások a kisebb mellékszereplőkhöz köthetők, olynokhoz, mint például a mocskosszájú kishúg, vagy az enyhény őrült táborvezető. Negatívum, hogy a film az ilyesfajta tini-vígjátékok összes kliséjét elsüti és már az első percben tudjuk, hogy mi lesz az elkövetkező másfél órában. 65%.

Körülbelül 5 perce végeztem vele és tulajdonképpen nem csalódtam a Fűrész sorozat újabb fejezetében. A hatodik rész a negyedik és ötödik rész színvonalát hozza, de messze elmarad az első és második résztől (a harmadik eggyáltalán nem tetszett és eddig az a legrosszabb rész szerintem). A film V. besorolást kapott, ezért a mozik nem vállalták be, így rögtön DVD-re jött ki, a negyedik részhez hasonlóan. A negyedik rész esetében érthető volt a legmagasabb korhatár kiszabása, de ennél a résznél szerintem nem. Kapásból a harmadik, negyedik, de még talán az ötödik rész is durvább volt ennél a résznél. Csapdákból is elég kevés volt benne, a túl sok flashback pedig nagyon lelasította a filmet. A fűrészes vége csavart megint nem sikerült eltalálnom (eddig 6/0), de ezt leszámítva végig kiszámítható volt számomra a film. 60%. Ennek ellenére nagyon várom a hetedik, elvileg utolsónak szánt részt, ami 3D-ben jön és ha minden igaz minden titokta fény derül és ezzel lezárul a Kirakós akta. Szeretem a Fűrész sorozatot, de szerintem épp itt lenne az ideje a befejezésnek.

Tavaly óta vártam ezt a filmet, legfőképp Jeremy Piven és a film producerei miatt (Adam McKay, Will Farrell). Ezen információ tükrébe egy fasza kis humoros, káromkodós vígjátékra számítottam. A káromkodós részt sikerült megjósolnom, de a film körübelül annyira vicces, mint egy zsák krumpli. Nem hogy nevetést, de még egy kis mosolyt se tudott kicsikarni belőlem. A Jeremy Piven által alakított tökös, szókimondó srác, a film második felére egy pillanat alatt megváltozik és ez tovább ront a film amúgy is elég silány minőségén. A szereplők közül senkise tudta megszerettetni magát velem és a poénok is végig rendkívül erőltetettek voltak. A film utolsó 20 percét pedig békésen végig is aludtam. 45%, Ed Helms újabb zseniális alakítása és Will Farrell pár perces szereplése miatt.

A Wayans tesók a horror filmek után, most a táncos filmeket figurázzák ki több-kevesebb sikerrel. A film legnagyobb hibája, hogy a tesók nem tanulva régi hibáikból, folyamtosan nyomatják a lehugyozós, taknyos, fingós poénokat. De szerencsére azért sikerült néhány tényleg jó poént beleírniuk a filmbe, amin simán lehet nevetni, sőt még akár hangosan röhögni is. A Táncfilm bőven szórakoztatóbb és jobb film, mint például a Csajozós film vagy a Katasztrófafilm, de a Horrorra akadva filmek nyomába se ér. A filmre fordított alig 70 percet nem sajnálom, mert egész szórakoztató volt, de nem fogom újranézni az biztos. 40%

Az elsőfilmes Ruben Fleischer nem titkolt célja volt, hogy méltó vetélytársat készítsen, a 2004-es Haláli Hullák Hajnalának. A Zombieland inkább vicces road movie, mint horrorfilm. A zombikat kicsit háttérbe szorították és inkább az emberi kapcsolatok alakulását helyezték előtérbe, de ez ne riasszon meg senkit, mert mindezt ugy teszik, hogy mi nézők halálra röhögjük magunkat. Woody Harrelson fergeteges a magányos farkas, zombigyilkos Tallahassee szerepében. Nem túlzás azt állítani, hogy Harrelson viszi el a hátán a filmet, a legtöbb humoros jelenet és/vagy beszólás ugyanis hozzá fűződik. De film egyik, hanem legviccesebb jelenete azonban Bill Murray  nevéhez kapcsolódik, aki saját magát játsza a filmben, mindössze 6 röpke percig. A filmvégi zombi irtás lehett volna egy kicsit ötletesebb és durvább, de ezt leszámítva egy tökéletes vicces, zombis road movie-t kapunk. 85%.

A 78 éves Carl Fredricksen feleségének halála után kedves öregúrból, morgós öregemberré változott. Amikor egy építkezési vállalat meg akarja szerezni a házát az egykori légballon kereskedő a házára szerelt több ezer lufi segítségével indul el élete legnagyobb kalandjára. Azzal azonban nem számolt, hogy egy szeleburdi cserkész fiú is az útitársa lesz. 

A Fel! az utóbbi idők legkellemesebb meglepetése volt. Az utóbbi 3 évbe hitemet vesztettem a Pixarral szemben. A Verdák és a L'ecsó (kövezzetek meg, DE) hatalmas csalódás volt számomra, a Wall-E már egy fokkal jobb volt. És most pedig jött a Fel, amivel visszaszerezték rég elvesztett bizalmamat. A Fel, a Pixar legérzelemmel telibb, legvicesebb és az eggyik leglátványosabb alkotásuk is egyben. A két főszereplő figura garantáltan a nézők szívébe lopják magukat, igen! még a morgós öregúr is, aki lelke mélyén nem is olyan érzéketlen, mint ahogy első pillantásra tűnik. A Fel! egy zseniális animációs film, amely a 3ik legjobban sikerült Pixar alkotás nálam. (A Toy Story 1 és 2 után). Valószínűleg még sokszor újra fogom nézni. Nálam ez most 90%. (Legjobb animációs film Oscar-díj garantált!)

George Simmons, Stand-up komikusból lett milliomos filmsztár, aki a való életben és színpadon vicces, viszont a filmjeiben nem. Egy nap az orvosa közli vele, hogy rákos és hogy nagy esély meg fog halni. George ahelyett, hogy magába roskadna, inkább újra beleveti magát a Stand-up comedy műfajába. Egyik fellépése során megismerkedik Ira-val és megkéri, hogy írjon neki poénokat a showjához. George a turnézás mellett újra találkozik rég nem látott szüleivel és egykori nagy szerelmével, akibe újra beleszeret.

Steve Lopez az L.A. Times újságírója egy napon, egy különös hajléktalan férfiba botlik az utcán. A férfi, Nathaniel elmeséli, hogy régen egy jómódu iskola növendéke volt. Steve nyomozni kezd a férfi után és kiderül, hogy valóban abban az iskolában tanult, és ez felkelti az érdekődését. Megakarja tudni, hogy hogyan csúszhatott le valaki ennyire. Steve újra találkozik Nathaniel-el akiről kiderül, hogy zseniálisan játszik csellón. Steve megakarja írni Nathaniel történetét, ezért egyre gyakrabban találkoznak, és a két férfi közt barátság kezd kialkulni.

A film megtörtént esetet dolgoz fel!

A Szólista egy nagyon szép film a barátságról... szép, de nem kiemelkedően jó film. Jamie Foxx-on látszik, hogy nagyon hajtott egy második Oscarra, ezért néhol rendkívül túljátszotta a szerepét. Robert Downey viszont megint tökéletes volt, (egyik kedvenc színészem, szóval lehet kicsit elfogult vagyok vele) nem játszotta túl magát, sőt az egész szerep olyan természetesen jött belőle, mintha rászabták volna ezt a figurát. 70-80 percre teljesen lekötött, de az utolsó 20-30 percet már csak másnap néztem meg. A végére kicsit ellaposodott és bele is untam, de ettől még a Szólista egy egész korrekt és egész jó életrajzi-dráma. Vasárnap délutánra tökéletes volt, de nem fogom újra nézni. 65%.

Nick néhány haverjával egy autóversenyen lazít a hétvégén, amikor egy versenyautó óránként kétszáz kilométeres sebességgel a nézők közé csapódik. A pánikban menekülő közönségre rászakad a lelátó. Nick előre látta a balesetet. A vízió még idejében érkezett, így épphogy meg tudja győzni a látomásában szereplő barátait, hogy meneküljenek. A katasztrófa bekövetkezik, és csupán pár másodpercen múlik, hogy ők mégis megússzák a szörnyű véget. Ám a halál nem szereti a rögtönzést, és nem engedi, hogy kifogjanak rajta: a nyomukba ered, és egyenként gyilkolja meg őket.

A Végső Állomás sorozat például azért "jó", mert ha valaki a négy rész közül mondjuk csak egyet látott, akkor az tulajdonképpen látta az összeset. A negyedik rész brutalitásban szerintem veri az első hármat, de a halálesetek néhol olyan nevetségesek, hogy az már fáj. Az első rész sztorija eredeti volt, aztán a folytatások szépen sorra másolták le azt, és ez a negyedik résznél sincs másképp. Film elején baleset, aztán a túlélők szép sorjában elkezdenek hullani, után nyomozás, hogy miért pont mi éltük túl, majd az elhalálozások sorrendjének a megfejtése, végül pedig rájönnek, hogy-hogy lehet kijátszani a jó öreg halál bácsit. És ezzel kb. el is meséltem az egész filmet. A film tényleg csak a brutális halálesetek miatt nem fullad dögunalomba. A vízelszívós jelenetet például Chuck Palahniuk (Harcosok Klubja írója) Haunted című művéből emelték át, és ez a jelenet például tetszett, habár eléggé le volt finomítva, ami érthető is mert ha egy az egyben úgy csinálták volna meg, mint ahogy Palahniuk megírta az talán túl lépte volna az R besorolás határait (itt elolvashatjátok angolul a szóbanforgó irományt. Csak erős idegzetűeknek!). Bocs, ha egy kicsit elkalandoztam... Szóval az első két rész még tetszett, de a harmadik és negyedik rész már épphogy csak egyszer nézhető. És ezen az egyszer nézhetőségen is igen sokat dobott a 3D! (Természetesen 3D-s cicik itt is voltak, csakúgy mint a Véres Valentin 3D-be.)

2D-s verzió: 50%, 3D-s verzió: 55%.

A 3D-ről itt is el kell, hogy mondjam - mint ahogy a Véres Valentinnál is tettem, hogy senki ne várjon az otthoni 3D-től olyan élményt mint a moziban látott-tól. Egyébként a film 3D-s változata Magyarországon nem fog megjelenni. (Ígyhát aki erre a verzióra kiváncsi annak marad az amazon, vagy a torrent.)

Egy pénzszállító csapat elhatározza, hogy elrabolják a rájuk bízott 42 millió dollárt. A csapat újonc tagja Ty nehezen, de belemegy a "buliba", a rablás megkezdése után a dolgok rosszra fordulnak. Ty véget akar vetni a rablásnak, ezért bezárja magát az egyik pénzzel teli, bombabiztos pénzszállítóba. A társai ellene fordulnak és mindent megtesznek, hogy Ty-t kiszedjék a kocsiból és megszerezzék a pénzt.

Hazánkifia, Antal Nimród harmadik filmje a Szállítmány jobb, mint a 3 évvel ezelőtti alkotása az Elhagyott Szoba, de a Kontroll-t meg sem közelíti. Igaz a két filmet össze sem lehet hasonlítani. A Szállítmány egy akció-dráma, kevés akcióval. Amikor először láttam a trailert, akkor úgy jött le, hogy ez egy kurva pörgős és fordulatos akciófilm lesz. Sajnos nem az lett, a trailerbe jóformán az összes zúzósabb jelenetet belepakolták. Ami még megbocsájtható is lenne, ha mondjuk a film végén lett volna valami "azt a kurva" csavar, de nem volt. Ráadásul a befejezést is nagyon összecsapták. A film az elejétől a végéig kiszámítható és sablonos, pedig az alap sztoriból sokkal többet kilehetett volna hozni. Viszont pozitívum lehet a nem mindennapi szereplőgárda (Matt Dillon, Jean Reno, Laurence Fishburne,  Skeet Ulrich). Nem játszottak maradandót, de jó volt látni őket így együtt. Antal Nimród hollywood-i filmjeivel eddig nem vagyok kibékülve, de ez nem csak az ő hibája, hisszen az eddig kapott forgatókönyvei, hát hogy is mondjam... erős túlzással is csak közepesek. És hát rossz alapanyagból, ugye ő se tud valami szuper jó és elismert filmet csinálni. 60%.

Peter Klaven épp házasodni készül. Az esküvő szervezése közben leendő felesége Zooey rávilágít egy égető probrémára, arra hogy Petenek nincs egy igazi jóbarátja sem. Peter-t ez eleinte nem zavarja, de később kínossá válik számára. Ezért elszántan keresni kezdi, leendő legjobb barátját. Peter barát kereső akciói, egytől-egyig kudarcba fulladtak, és amikor Peter már feladná felbukkan a szinen a kissé különc Sydney Fife.

A Spancserek egy kurva jól sikerült vígjáték! Az alap ötlet zseniális, egy felnőtt férfi aki legjobb barátot keres, kb olyan módszerekkel mintha csajt aarna felszedni. Izgul a találkozók elött, össze-vissza beszél. A film egy párkapcsolat összes állomásán végigmegy, csak itt éppen 2 férfiról van szó, akik teljesen heterok és teljesen hetero módon kezdik el megkedvelni és megszeretni egymást. Ezt fontos leszögezni. Paul Rudd-ot és Jason Segel-t nagyon birom, és egyikőjükben sem csalódtam. Jó arcok voltak és viccesek, főleg Segel, aki végig olyan dumákat és mozgást nyomat, hogy az valami fantasztikus. A nyelvezete is rohadt jó volt, mentek a káromkodások ezerrel, ahogy az életben is menni szoktak a haverok között. A Spancserek, a Másnaposok után simán a tavalyi év második legjobb vígjátéka. 85%.

Sherlock Holms és az ő hű társa Dr. Watson elfogják a fekete mágiákkal foglalkozó Lord Blackwood-ot, akinek nevéhez több gyilkosság is fűződik. Blackwood-ot elfogása után nem sokkal később felakasztják... De az ügy még csak most kezdődik. Ugyanis Blackwood feltámad halottaiból és újra gyilkol. Holms és Dr. Watson feladata lesz, hogy a rejtélyes ügy után járjanak.

Guy Ritchie újra tud rendezni, ezt már biztosra vehetjük! Tavaly a Spílerrel már bizonyított, és habár jó film volt nem hozott akkora bevételt mint várták. A Sherlock Holmes esetében már nem csak egy remek, de sikeres filmről is beszélünk. Ritchie eddigi legtöbb bevételt hozó filmje a Blöff volt, amely Amerikában 30 millió dollárt fialt. A Sherlock Holmes ezzel ellentétben már az első hétvégén több, mint 60 milliót hozott a konyhába, és jelenleg is menetel előre, jelenleg világszerte több, mint 230 millió dollárnál tart.

A film tényleg remekre sikeredett. A készítőknek sikerült egy teljesen korhű London látképét megalkotniuk, és ez a látvány elejétől a végéig beszippantott. Hans Zimmer zenéje is tökéletesen illeszkedik a film látványához és hangulatához. Robert Downey és Jude Law kiváló Sherlock Holmes és Dr. Watson, tényleg sikerült beleélniük magukat a szerepeikbe. Jó volt látni végre egy ilyen cool Holmes-t, aki nem csak éles eszű, de balhés is. Bunyózik, piál és nagy szerencsejátékos. A Holmes és a Watson közötti csipkelődések is szellemesek voltak. A Sherlock Holmes-on talán nem lehetett annyira érezni, a Guy Ritchie-s stílust, de ez talán nem is volt akkora baj. A film egyetlen negatívuma számomra, hogy egyfajta természettfeletti vonalat helyeztek előtérben. Amúgy a készítők nagyon ügyesen gondoltak a folytatásra, és ennek lehetőségét már a film első harmadában felfedik elöttünk, habár akkor még nem tudjuk, hogy ez a szál csak az esetleges folytatásban fog kiteljesedni. A Sherlock Holmes egy akciódús, feszültségekkel teli nyomozós film, ami az elejétől a végéig remek szórakozást nyújt a nézőknek. A Blöff után egyértelműen ez Ritchie legjobban sikerült alkotása. 90%.

A hagyományos hercegnős/békás mese kicsit másképp. A legatyásodott Naveen herceg New Orleansba érkezik, hog egy gazdag családba házasodhasson be. Összetalálkozik egy mágussal Dr. Facilierrel, aki azt ígéri neki, hogy egy voodoo bűbájjal valóra váltja a vágyát. De a varázslat balul sül el, és a herceg békává változik. A szépséges Tiana vállalkozik rá, hogy megcsókolja a csúf békát, de a csók visszafelé sül el és Tianaból is nyálkás csúf béka lesz. A két kis béka elindul, hogy felkeressék Odin mamát, aki talán segíthet nekik visszaváltozni emberré.

Imádom a Pixar 3D-s technikával készült filmjeit, de igazi felüdülés volt végre látni egy hagyományos 2D-s, kézzel rajzolt Disney filmet. Jó volt látni egy ilyen old-school Disney mesét, amely visszarepített a gyerekkoromba. Olyan ízig-vérig Disney mesét alkottak amit nyugodtan sorolhatunk olyan klasszikusok közé, mint például az Aladdin, vagy az Oroszlán Király. A rendezők nem változtattak a régi recepten. Minden megtalálható benne, ami miatt annyira szerettem/szerettük a Disney alkotásait. Gyönyörűen megrajzolt karakterek, vicces figurák, jó dumák és fülbemászó musical betétek. A film vége felé lévő egyik jelenet nagyon megható és szomorú, ami miatt bizony lehet vigasztalni kell majd a csöppségeket. Ezt csak azért mondom, mert nem egy síró gyereket hallottam/láttam magam körül ennél a jelenetnél. A film vége majdnem csavaros, de végül az igazolódik be amire a közönség nagy része számít. Nem tudom szavakba önteni, hogy tényleg mennyire jó volt látni egy ilyen klasszikus technológiával készült mesét, és remélem a Disney nem fog újjabb 5 évet várni, hogy elkészítse a következő ien alkotását, mert igenis szükség van ilyenekre. 75%. 

Eltűnt nővére után kutatva Clay Miller a hírhedt Kristály tó környéki sötét erdőben  egy rozoga viskóra bukkan a mohás fák rejtekében. A rendőrség és a helybéliek figyelmeztetése ellenére Clay követi a nyomokat. Útközben egy csapat kalandvágyó fiatalra bukkan, akik egy izgalmas hétvégét szeretnének eltölteni a táborban. Nem sejtik, hogy ez a néhány nap a reméltnél sokkal izgalmasabb lesz, hiszen a Kristály tó hírhedt gyilkosa, Jason Voorhees penge éles fegyverével ólálkodik a környéken…

Már tavaly óta megakartam nézni ezt a filmet, de mindig csak halogattam, hogy ráér ez még. Aztán ma megakadt rajta a szemem és megnéztem. Nem számítottam túl sokra, és nem is adott túl sokat a film. Szokványos modern slasher-horror film, betépett tinikkel, meztelen csajokkal és vérrel. Vér ügyileg kevesebb folyik el, mint például a szintén tavalyi slasher remake Véres Valentinben, de itt legalább van némi változatosság és ötletesség a gyilkolásokba. A párbeszédek olyan semmilyenek, a forgatókönyv pedig teljes mértékben kiszámítható. A szereplők közül pedig Jared Padaleckin kívül senkinek se sikerül igazán megszerettetni magát a nézővel. Mindezek ellenére egy szórakoztató horror filmről van szó, ami kikapcsol és leköt egy másfél órára. Százalékilag többet akartam adni, mint a Véres Valentinnak, de 70%-ot azért sokalltam volna. Ezért csak 65%, de bőven jobb volt, mint a Valentin.  Ma egész nap az járt a fejembe, hogy mennyire kikapcsolt és mennyire elszórakoztatott ez a film, ezért mégis csak megadom neki a 70%-ot. És várom a folytatást!

Augusztus 13-án jön elvileg a folytatás, habár az IMDb szerint a rendező kiléte még egyenlőre rejtély.

A G.I. Joe egy mozaikszó: a Global Integrated Joint Operating Entity nevű NATO fennhatóság alá tartozó, kőkemény férfiakból és nőkből álló szupercsapat rövidített neve, amelynek tagjai high tech fegyverekkel felfegyverkezve veszik fel a harcot a Cobra nevű bűnszervezettel, amit egy svéd fegyverkereskedő irányít.

Engem az Avatar csak pár hete kezdett el foglalkoztatni. Az első trailer nekem nem is tetszett igazán. Aztán a Karácsonyi Ének elött leadták ugyanazt a trailert 3D-be, és akkor azt mondtam, hogy nekem ezt látnom kell! Amúgy a film maga nem is igazán érdekel, sokkal inkább a "mozizást teljes mértékben megújító" technikára vagyok kiváncsi.

A Föld energiakészlete teljesen kimerült, ezért az emberek most a Pandora nevű bolygót akarják kisemmizni, ezzel elpusztítva az ott élő Na'vikat és élőhelyüket. Jake Scully tengerészgyalogos önként vállalkozik, hogy részt vesz az Avatar programban. Jake azt a feladatot kapja a hadsereg vezetőjétől, hogy férközzön a Na'vik bizalmába és békés úton érje el, hogy azok költözzenek el addigi élőhelyükről.

HATALMAS pozitív csalódás volt számomra az Avatar. A több mint 2 és fél óra tényleg szinte elrepült, elejétől a végéig lekötött és mardéktalanúl magával ragadott a James Cameron által megteremtett világ. A film látványvilága tökéletes, látszik rajta, hogy nem kevés időt és pénzt őltek bele, de megérte. A kék lények és a növények teljesen élethűre sikeredtek, mintha egy természetfilmet néztem volna. A szinészek játékáról is pozitív a véleményem. Sam Worthington-t én most láttam először a vásznon és megkell hogy mondjam tehetséges színésznek tartom, Joel Moore-tól pedig jó volt végre valami komolyabb alakítást is látni. Stephen Lang jó választás volt a hadsereg vezetőjének szerepében. Giovanni Ribisi pedig olyan jól alakította a pénzhajhász befektető (vagy mi a tököm) szerepét, hogy legszívesebben pofán vágtam volna (pedig amúgy nagyon birom a srácot). A szerelmi szállal se volt semmi bajom, szerencsére nem volt olyan nyálas, mint ahogy azt elképzeltem. A film története nem hozott semmi újítást, hiszen egyes alkotóelemeit láthattuk már más filmekben is kicsit másképp. Semmi csavar, semmi fordulat, teljesen kiszámítható történet, engem mégis lenyűgözött a film és nem csak a hihetetlen látvány miatt. Hosszú volt, bizony hosszú, de úgy érzem bármikor újra tudnám nézni és újra is fogom. 90%.

A Watchmen szerencsére egy nagyon tehetséges rendező (Zack Snyder) kezébe került, aki már a 300-al bebizonyította, hogy ért a képregények 100%-osan hű adaptációjához. Ez a Watchmen esetében sincs máshogy. Snyder ugyanis a film minden jelenetét úgy alkotta meg, ahogy az eredeti képregényben rajzolva van. A film sok mindenben eltér a hagyományos értelemben vett képregényfilmektől. Sokkal sötétebb és kevésbé akciódús ,mint ahogyan azt várnánk egy ilyen műfajú filmnél. Továbbá nagy hangsújt fordít a szereplők életének és érzelmeinek a bemutatására. Alan Moore műve 3, több mint 140 oldalas könyv formájában jelent meg eredetileg. Sokáig úgy volt, hogy magát a filmet is több részben készítik el, ám erről letettek és végül 150 percre vágták össze a filmet. Sajnos nekem még ígyis néhol unalmassá vált. Szerencsére nem a 180 perces rendezői, vagy a 210 perces hiper szuper extra rendezői változatot néztem meg. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy maga a film rossz lenne, csak szerintem két és fél óra bőven elég belőle. A Watchmen az egyik legjobb képi világgal bíró képregény adaptáció, ami hűen visszaadja a képregény hasábjain megrajzolt történetet. Ha más miatt nem is, de legalább a látvány miatt megéri megnézni egyszer. A Watchmen jó film, és tetszett is, de nem valószínű, hogy a közeljövőben újranézem. 80%.

Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.
 

Tarantino legutóbbi alkotása - a 2007-es Halálbiztos hatalmas csalódás volt számomra, de szerencsére a Becstelen Brigantyk sokkal, de sokkal jobbra sikeredett. Ez Tarantino egyik legjobb, legösszetettebb és legérettebb alkotása, de ez talán nem is olyan meglepő hiszen a mester 10 éven keresztül írta és tökéletesítgette a forgatókönyvet. A dialógusok jól megírtak és néhol még egész szellemesek, viccesek is. A legjobb jelenetek természetesen Brad Pitthez és a náci ezredest alakító Christoph Waltzhoz kötődnek. Mind a ketten hatalmasat alakítottak. Utóbbi szerintem 100%, hogy kap legalább Oscar jelölést, de talán az sem kizárt, hogy meg is nyerje azt. Brutalitásban talán kicsit visszafogottabb mint, például a Kill Bill filmek, és talán kicsit több "beszélgetős" jelenet is van benne, mint a rendező eddigi munkáiban, de ez korántsem annyira zavaró, mint a Halálbiztos esetében. A Becstelenek jó eséllyel indulnak az idei Oscarért. A jelölés szerintem biztos, főleg így hogy idén nem 5, hanem 10 film versenghet az év legjobb filmje díjért. A Becstelen Brigatyk Tarantino főműve és szerintem messze az év egyik legjobb filmje. Újranézés garantált, de KIZÁRÓLAG CSAK EREDETI NYELVEN!!!!!!!!! A magyar szinkron ugyanis elég siralmasra sikeredett. És így a két "főszereplő" zseniális játéka is elvész (főleg Pitt-é). 95%.

Egy állig felfegyverkezett csapat túszokat ejt a New York-i metróba. A rablók vezetője, aki csak Ryder-nek nevezi magát, felveszi a kapcsolatot a metró egyik díszpécserével. A férfi 10 millió dollár váltságdíjat kér az elrabolt utasokért cserébe. A díszpécser Walter Garber feladata lesz, hogy tárgyaljon a túszejtők fönökével és hogy összeszedje a 10 millió dollár. Alig pár óra alatt.

A film főszereplői Denzel Washington és John Travolta. Bevallom ezek az infók majdnem eltántorítottak a film megtekintésétől, ugyanis egyikőjök se tartozik a kedvenc színészeim közé, és ezen ez a film se változtatott, de mindketten egész jól hozták a szerepüket. Washington egy forgalomirányítóvá lefokozott átlag New York-it, Travolta pedig egy mindenre elszánt, és dörzsölt terroristát alakít. Tony Scott egy izgalmas és feszültséggel teli akciófilmet rántott össze, amit az elejétől a végéig élveztem. Egyedül a befejezéssel voltak gondjaim, az viszont elég bénára sikeredett szerény véleményem szerint. 65%

Szerintem egész jó, vagy legalábbis szórakoztató film volt a Véres Valentin. Főleg 3D-ben (persze teljesen más TV-be nézni, mint moziba, de erre majd még kitérek)! Szeretem a slasher filmeket, ahol elejétől a végééig megy az eszelen kaszabolás. Ilyen téren egész tűrhetően teljesített a film. Volt itt szív kimetszés, fejlevágás ásóval és tömérdek mennyiségű fejbe állított csákány. A forgatókönyv jó indulattal is csak közepes, és néhol olyan érzésünk lehet mintha egy B kategóriás filmet néznénk. Legelöször 2D-be néztem meg, tegnap pedig 3D-be. Ha nem lenne két változat a filmből és nem lettem volna kíváncsi az "otthoni" 3D-re, akkor biztos nem néztem volna újra a filmet. Egyszernézős, de szórakoztató slasher horror, néhol komikus párbeszédekkelés és jelenetekkel (és a filmtörténelem első 3D-s meztelenkedésével). 2D-s változat: 65%, 3D-s változat: 70%.

Aki esetleg csak azért venné meg a filmet, mert hogy moziba milyen jó volt amikor a csákány ott lebegett 2 centire az arcunk elött, annak csak annyit tudok mondani, hogy ne tegye! Az otthon 3D-s technika sokat fejlődött például a Kém Kölykök 3D óta, de a mozis élmény töredékét se tudja visszaadni, de mindenképp szórakozatóbb és élvezetesebb volt 3D-be nézni a filmet.